Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kereszturi Ákos: Asztrobiológia

2012.08.16

Reménybeli csillagász vagyok. A párom, Balázs, reménybeli molekuláris sejtbiológus. Vegyük a kettőnk tudományának metszetét, és nézzük meg, van-e könyv a témában. Íme! Nincs is jobb ennél a témakörnél, amiről jót beszélgethetünk a tömött BKV-n. "Szóval ha sikerül kimutatni egy exobolygó spektrumában a vörös élt, az akkor földönkívüli életet takar?" "Valószínűleg. Legalábbis mi csak biogén okot ismerünk a vörös él kialakulására." Időnként nagyon furcsán néznek ránk az emberek. Szóval... könyvajánlót készültem írni...

A földön kívüli élet kutatásának megvan a saját hangulata. Bár ezúttal megjegyezném, hogy most nem a SETI-ről van szó, hanem bármiről, ami él. Akkor is elképzelhetetlenül boldog lennék, ha végre találnának valahol egy istenverte baktériumot. Nagyon-nagyon NAGYON nagy felfedezés lenne.

De hol tart a kutatás manapság? Hát, itt bizony vannak kilátások. Nézzük csak, milyen kérdések vetődnek fel ebben a nagyon érdekes könyvben...

  • Mi az az asztrobiológia egyáltalán?
  • Hol lehetne földönkívüli életet találni a Naprendszerben? ...vagy legalábbis a maradványát, ó, már az is elég lenne.
  • És a Naprendszeren túl?
  • Mi az, hogy élet, egyáltalán? (mert hogy nem úgy van az, hogy élőt és élettelent egy nagy piros vonal választja el.)
  • Ha van egy exobolygó, akkor hogyan lehetne esetleg kimutatni, hogy ott, esetleg még élet is lehet?
  • Ilyesmik.

Részemről ez extra érdekes téma, és extra fontos is, mint a kerék, vagy a tűz. Ha sikerül, akár csak egy apró, jelentéktelen életformát találni, soha nem lesz már semmi osem olyan, mint azelőtt. Mert ha csak egy kis apróság úszik is egy petricsészében, az már egy hatalmas, villogó felirat, hogy NEM VAGY EGYEDÜL! Új kor kezdődik akkor. Tutira.

És egy hatalmas Nóbel-díj kijár a tisztelt megtalálónak,plussz némi hallhatatlanság is, mert híres lesz, mint Newton, vagy Einstein.

Már alig várom.